HOME / Search / Fogyni mellből

Fogyni mellből

De ez csak az érzékek játéka; Erzsi egészen nyers, gátlástalan étvággyal kívánja a szerelmi boldogságot, amit Pataki oldalán nem talált meg, de hátha egyszer jóllakik, mert az ilyen érzéki szenvedély nem szokott túlságosan sokáig tartani Talán azért, mert te már sokszor voltál Olaszországban, már nem ájulsz el, ha egy Fra Angelico képet vagy egy Bel Paese sajtot látsz. A képek alsó részében pedig mindenféle hátborzongató dolog történt: Ezt a történetet később sosem említette, oly kedves és udvarias volt, mint azelőtt, de tudom, hogy sosem bocsátott meg nekem. Mikor bekerültem az Ulpius-ház atmoszférájába, állandó szégyenérzésem elmúlt, és elmúltak az ideges szimptómák is. Tamás és Éva naponta egyszer megfojtották, megmérgezték, ledöfték vagy olajba főzték egymást. Ulpiuséknál egészen másképp volt. Minthogy pedig nekem nagyon fekszik, hogy Erzsinek mindene meglegyen, nagyon kérlek, ne vedd rossz néven, ha kijelentem neked, hogy szükség esetén feltétlenül rendelkezésedre állok, ha parancsolod, hosszúlejáratú kölcsön formájában is. Nem ez hozta ki a sodrából, hanem a levélnek őrá és Erzsire vonatkozó részei.
2012/18 - Okosan fogyni


És ekkor Mihály kikelt az ágyából. János beszélt egész délután, bálnavadászati tapasztalatairól és nagy üzleti terveiről a kókuszdió-termelés ügyesebb felhasználása körül. Tamás akkor még nem tudta elmagyarázni, hogy miről van szó. Az emlékemben úgy él, mintha az első pillanattól fogva részeg lettem volna. Ha kinyújtotta két karját, egyszerre meg tudta érinteni a két szemben levő házsort, a hallgató, nagy ablakos házakat, amelyek mögött, úgy gondolta, titokzatosan intenzív olasz életek szenderegnek. Visszament a hotelba, megvárta, amíg Erzsi elkészül, azután együtt és szakszerűen megnéztek és megbeszéltek minden látnivalót. Mutattam neked az akkori arcképemet, láthattad, milyen vékony, éhes, nyugtalan, eksztatikus lobogású arcom volt. Ha valaki azt mondta neki:

Szálljak ki, mert Dante ilyen disznóságokat ír? És ez az udvariasság!


Márpedig Erzsi az a nő, aki szereti teljesen rábízni magát valakire, szereti tudni, hogy valakihez feltétlenül odatartozik: Különben ma is éppúgy el tudok szórakozni a házakkal, mint akkoriban. Részeg is voltam, és akkoriban az ital mindig valami "hiszen úgyis minden mindegy" hangulatot váltott ki belőlem. Pedig talán csak a kezedet kellett volna kinyújtani. Később magam találtam ki azokat a történeteket, amelyekben kedvem szerint áldozat lehettem. Most már, úgy gondolta, nem fenyegeti az a veszedelem, ami Olaszország. És egy megfelelő nyurga és éhes karaktert.

János igenlő válaszára azt mondták, hogy azonnal hozzanak be minket. Megkérte Erzsit, menjen fel egyedül, majd mindjárt utánajön, csak iszik valamit - igazán csak egy pohárral - mondta komolykodva, mert Erzsi, ugyancsak álkomolysággal, mértékletességre intette, mint fiatalasszonyhoz illik. Magáról az előadásról most nem akarok persze beszélni, csak mellesleg jegyzem meg, hogy Évának egyáltalán nem volt sikere, az egybegyűlt szülők, köztük anyám is, úgy találták, hogy túlságosan merész, nem eléggé nőies, kicsit közönséges, szóval valahogy ol yan furcsa stb.


Miért mondom el ezt, miért mondom Azontúl nem is voltunk már igazán jó barátok. Egyébként Éva fütyült rám. De mondom, vannak ilyen emberek is. Mihály itt elhallgatott, és tenyerébe hajtotta fejét. Éveken át nem volt más vendége az Ulpius-háznak, mint én. Nem lehetne pontosan megmondani, mivel kezdődött, de valahogy kezdett a mindennapi realitás beáradni, és ugyanakkor az enyészet is. Gondold meg, hogy csak egy fiziológiai folyamatról vagy miről van szó.

Remélem, hogy néhány évig megint nem látlak. Mikor aztán mind a háromról leszoktam, zavarba jött, és nem tudta, mihez kezdjen. Kimérten udvarias volt, sötét ruhákat hordott, és nem barátkozott az osztálytársaival.

Elmondtuk, mennyire szerettük egymást, és hogy ez a barátság volt a legszebb az életben. Az első napok békésen teltek el, nászutasi örömök és szelídebb, nem megerőltető városnézés közt. Az örvény, így, ahogy mondom. Nyugtalansága már valahogy patologikus volt. Az tulajdonképpen fontosabb is volt és sokkal rettenetesebb.

A két Ulpius-testvér annyira kívül állt a világon, a világ gazdasági és társadalmi rendjén, fogalmuk sem volt arról, hogyan szabad és hogyan nem szabad pénzt szerezni. Vagy Éva csapta be Tamást, vagy az orvos Évát. Jellegzetesen az az ifjúkori éjszaka volt, amire az ember felnőtt korában csak bizonyos émelygéssel tud visszatekinteni. Sokszor én csak a tömeg voltam, amely Rettenetes Iván kegyetlenkedésének áldozatul esik, és egymás után huszonötször kellett hörögnöm és meghalnom, kül önböző módokon. Rómában láttam, egy körmenetben ment sok szerzetessel. Egy csapásra híres jópofa lettem, és hallatlan népszerűségnek örvendtem az egész iskolában.


Ilyen ellenállhatatlan kényszer vonzotta Tamást saját meghalásának végső nagy eksztázisa felé. Annál nagyobb szenvedéllyel jártak színházba. Revolvert hordott magával, és kisebb korában hetente agyonlőtt néhány betörőt, aki özvegy édesanyja titokzatos okmányait akarta elragadni. Nagyon meglepte, és rosszulesett neki, hogy az egyébként oly tapintatos Mihály szóvá tette ezt az óraügyet, de ezt a csendet, ami most beállt, nem lehetett elviselni, ezt a csendet, amikor az egyik ember azt mondja a másiknak, hogy ellopta az aranyóráját, azután hallgatnak. Meg aztán most nászúton vagyok, nem járhatom végig Umbria és Toszkána összes kolostorát. Amit bizonyára te sem szeretnél. Úgy tudom, nagyon népszerű volt.

Mind a kettőnkre nézve végzetesen nagy jelentősége volt annak, hogy a mérget Évától kaptuk. De mindez Pataki Zoltán dolga, és az ő baja, ha még mindig szerelmes Erzsibe, aki igazán gyalázatosan viselkedett vele szemben.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>